napkollektor A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Általában csak tavasszal és ősszel mint átmeneti, illetve télen mint kisegítő fűtés használatos. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. A hétköznapi nyelvben gyakran összetévesztik a napelemmel, amely a napsugárzást elektromos energiává alakítja.
A napkollektor fényelnyelő (matt fekete, fényt nem visszaverő festékkel bevont) rétegét abszorbernek is nevezik. Ez a réteg a fény elnyelése által melegszik fel, majd a hőt egy csőkígyón át vezetik el.
« vissza |
 Szószedet
- A# (1 cikk)
- B# (1 cikk)
- C# (0 cikk)
- D# (0 cikk)
- E# (1 cikk)
- F# (6 cikk)
- G# (1 cikk)
- H# (3 cikk)
- I# (1 cikk)
- J# (0 cikk)
- K# (2 cikk)
- L# (0 cikk)
- M# (3 cikk)
- N# (5 cikk)
- O# (0 cikk)
- P# (8 cikk)
- Q# (0 cikk)
- R# (1 cikk)
- S# (5 cikk)
- T# (4 cikk)
- U# (0 cikk)
- V# (1 cikk)
- W# (0 cikk)
- X# (0 cikk)
- Y# (0 cikk)
- Z# (0 cikk)
|
